1.
Felkavartam minden génem
a nagy őssejt turmixgépben
és most óriási a kavarodás, nem tudom hol a fejem
merre lehet
ez a lelet
még ma meglelem.
Óceánfenéken fekszem
nyomás préseli a testem
és nézem, hogy hogyan suhannak mellettem a ráják
és hogy halad
minden halad
ó, ceán, végemet várják.
2.
Mint télen gőzölgő csatornafedél
Lebegtetve páráját az égre
És várva, amint az végre is felér,
Úgy nézi, amíg nem hullik még le:
Így várom én is szavamra a választ,
Tőled, te néma, meddő Csöndesség.
Várom, hogy végül is nekem mit választ:
Teljes magány, vagy csöndes üresség
Lesz sorsom, amit tűrnöm és viselnem kell,
Csupán látni őt még egy ideig,
Ahogy eszik, iszik, alszik és felkel
És hogy arcát sós cseppek kiverik;
De sosem látom őt szenvedni, sírni
Elrejti tőlem - nem lehet kibírni.
3.
Tehénlepény vagyok, büdös és barna
mérges kipárolgásom vonzza a bogarat
mely elgörget engem, tolja a ganajat.
Tehénlepény vagyok, le vagyok szarva
