Rozmaring

Ismét egy etika házidolgozatot közlök, sietve írtam (olyan is lett...), ezért legyetek elnézőek vele szemben. Kissé szentbeszédes hangulatba csap át néha, ha nem akartok rosszat magatoknak, ne olvassátok el. Ja, és már a cím is nagyzoló. Tökmindegy, holnapra elfelejtem, hogy miről…

Most mit mondjak erről? Nem tudom. Hogy miért írtam? Azt talán sejtem. Hogy miért most? Mert esik az eső, nincs kedvem tanulni és elegem van. Ennyi. És nem tudom. Nem tudom a választ. Csak elhiszem. MI VAN?!Üdv és béke:[a szerk.]

Íme újabb írásocskám, nem árulok el róla semmit. Igazából még azt sem mondom, hogy szerintem jó lett-e, vagy sem. Ezt majd úgyis eldöntitek Ti. Igazából az ötlet az, ami érdekes, hiszen azt hiszem, hogy én egy idő után halálra unnám magam a különböző írásaim…

Új naplórészletem történetét páran már ismeritek, de olyannyira tetszett ez nekem, hogy nem állhattam meg, hogy meg ne írjam. Sajnos a CM-es hétvége már nem aktuális, a vakbélműtétemre meg már nem is emlékszem, tehát azokból - bár lehetséges, de - nemigazán várható, hogy…