Csak egy rövidke bejegyzéssel jelentkezem, mert teljesen fel vagyok dobva.
Szóval: OKTV. Amint már említettem, indultam az OKTV-n, és bár úgy éreztem, hogy a dolgozatom lehet, hogy csak súrolni fogja a továbbküldhetőség határát, kiderült, hogy mégis csak átcsúsztam a ponthatáron. Ma pedig kiderült, hogy hány pontot is szereztem:
[halk dobpergés]
A 70 (azaz hetven) pontból én összesen 64 (azaz hatvannégy) pontot értem el. Ráadásul úgy, hogy azt az ordas buta hibát követtem el, mint angol érettségin a hallgatott szövegértésnél (ott az történt, hogy igaz-hamisban egy hamis állításra, amiről tudtam, hogy hamis, arra azt írtam, hogy igaz; jelen esetben pedig az történt, hogy egy két számot felcserélve írtam be. De itt legalább rá lehet arra kenni, hogy lapozni kellett a feladat közepén...).
Ezzel az eredménnyel pedig a legjobb vagyok a suliból. Aminek örülök. Mondjuk azt még hozzá kell tenni, hogy a forrásos részt kissé elhanyagoltam a készülés során, így eshetett meg az, hogy egy nyolcpontos feladatból egy pontot fogok csak kapni (a másik feladatsorban összesen nem vesztettem ennyit...). A szakirodalmas részbe azonban még csak belepillantottam, tehát nem tudom a pontos számot, csak azt, hogy az ocsmányul sikeredett.
Na, de nem is ez a lényeg. Igazából a továbbjutással, mint olyannal nem számoltam. Sőt, azért fohászkodtam, hogy pont ne jussak tovább, hogy ne kelljen egy 20-30 oldalas esszét írni. Hiszen még ha meg is nyerném, semmit nem számítana a dolog, mert így is úgy is emelteznem kell töriből (a helyezésem túl későn derülne ki). De most nagyon valószínű, hogy becsúszok a továbbküldhető kategóriába... Hát igen... Isten nem ver bottal...
De ami a leglényegesebb, hogy egy emelt szintnél elvileg hangyányival nehezebb feladatsort 91%-ra (ha nem figyelmetlenkedek, akkor 92-re) megírtam, amit ha teljesítek az érettségin is, akkor nem lesz sok gondom a felvételivel.
Szóval most örvendezek.
