Nem tudom észrevettétek-e, mert én is csak most döbbentem rá, hogy már ezer éve nem írtam a bringámról vagy bringázásról (legutóbb február 23-án írtam). Ez persze legfőképp annak köszönhető, hogy különböző külső és belső okokból bringátlanságra lettem kényszerítve (vakbélműtét, rossz idő, érettségi), azaz csak ritkásan és keeset jártam tekerni.
Most azonban egy új rovatot kezdek, ami azt hiszem, nem fog sok cikket tartalmazni, azonban legalább sok kép lesz benne. Az ötletet - reklámozzuk egy kicsit - az http://epitemafixim.blog.hu/ oldalról vettem. Az történt ugyanis, hogy (Enyedre béjövet) gondoltam egy merészet és eladtam az alkatrészeimet. Igen, a Campagnolo Mirage-t. Azt hiszem, kissé rosszul jártam vele, ugyanis a Betyárbecsület mellett (sőt, talán az előtt), erre a kifejezésre keresnek rá a legtöbben. És végül is kissé áron alul adtam el (értsd: lehetett volna többet is kérni érte, már csak blogom forgalmából következtetve); de legalább baráthoz került. Ennek két következménye lehet, azon kívül, hogy kevesebbet kerestem rajta: ha jó, akkor ő örül (én meg azon elmélkedem, hogy mért nem voltam eléggé nyerészkedő kedvemben...). Ha viszont rossz, akkor az több mint kellemetlen, ugyanis még legalább egy évig osztálytársak vagyunk és ha minden igaz, ugyanarra az egyetemre tartunk... De mikor leszereltem, még működött. Persze egy használt szettnél ezt sohasem lehet tudni (hisz emlékezhettek, én is használtan vettem), de mégiscsak.
Na de hagyjuk most ezeket a dolgokat. Lényeg, hogy hosszú kihagyás után egy ideig megint a bringákról lesz szó. Most, hogy kissé utánajártam, láttam meg, hogy a bringás írásokkal kezdődött minden (az első húszból-harmincból még egész sok a bringás, aztán egyre kevesebb. A már fent említett A Jelenés előtti utolsó írásom a nyári Kajak-MTB duatlon - Balaton Bike Fest-es írásom volt az utolsó, ami majd' egy éves már. Szóval van mit behozni.
És akkor ismertetném a terveket: Bár a fényképezgetést sajna kissé későn kezdtem el, de minél több képpel szeretném színesíteni a szerelésről és összerakásról szóló írásokat. Valamint azt is szeretném hozzáfűzni, hogy miután a váz meg a villa, a fejcsapágy és középcsapágy maradtak, és van még itthon egy felesleges kormányom is, így nem is sok szerelnivaló van rajta, inkább csak alkatrészvásárlás. Erről pedig annyira jól írni (mégha mégoly bőbeszédű is valaki, mint én) nehezen lehet, így inkább csak amolyan képregényként adagolnám a dolgokat. Még a kerékfűzés lehetne érdekes, de az itthoni próbálkozások után úgy döntöttem, hogy inkább szakemberre bízom a dolgot. A festés pedig, ami szintén régi álmom (még mielőtt megvettem volna az országútit, terveztem), egy ideig még váratni fog magára.
Hát ennyi lenne előzetesben. A képek készülgetnek, valamint a történet is íródik, addigis jó hétvégét mindenkinek!
