Rozmaring

Az éjszaka sötét volt, csupán a csillagok fénylettek az éjfekete égbolton, akár a szélnek eresztett aranypor. Enyhe szellő lengett körül bennünket. Csak ketten voltunk, ő, meg én. A fűben fekve, némán néztük az éjszakai eget. Tökéletes pillanat volt. Végtelenül nyugalmas és…

 - Ez az ön téglája, uram? - Igen, sajnálom... Kiejtettem a zsebemből, mikor az erkélyen sétáltam. - Semmi gond, velem is előfordul olykor. - Még szerencse, hogy puhára esett. Így legalább nem tört össze. - Igen. Az a fickó pont jó helyen állt.

Egyetemi tanulmányaim elvégzéséhez szükségem volt a francia nyelv ismeretére. Egy hirdetésen keresztül találtam rá Magdalénára, későbbi franciatanáromra. Novemberben vettem a bátorságot, hogy nekivágjak a véghetetlen francia nyelv elsajátításának, ám a kezdetek kezdetén,…

A fejem kavargott, nem emlékeztem, hogyan kerültem ide. Vak voltam és béna. Próbáltam kinyitni a szememet, de rájöttem, hogy már nyitva van. Mégsem láttam semmit. Lábam és kezem érzéketlenül hevert tehetetlen testem mellett. Mozdulni se bírtam, képtelen voltam akár egy lábujjamat…

Hideg volt és fújt a szél. Borzongva meneteltem. Hogy hova? Magam sem tudtam. Arra emlékeztem csupán, hogy menekültem. Hogy mi elől? Nem tudom... Jobb-bal-jobb-bal. Egyik láb a másik után. Halkan szemerkélni kezdett az eső, de nem állhattam meg. "Menned kell!" - visszhangzott…

... Április bolondja ki lesz, ha nem én...A szél erősen fújt, a nap pedig ki sem látszott a komor felhők mögül. Elhagyott újságpapírok, műanyag zacskók repkedtek mindenfelé. A tömbházak mogorván, szinte fenyegetően néztek le az alattuk lévő téren meghúzódó…

[A történet fiktív, semmi köze a valósághoz illetve valós személyekhez. Érzékeny lelkűeknek nem ajánlott - a szerk.]Ma álmodtam. Egy hófehérre meszelt szobában ültem, aminek nem volt ajtaja. Körbenéztem. Nem volt nagy szoba emellett eléggé alacsony is volt, kinyújtatlan kézzel…